-
De mit is jelent a fotózás gyakorlata?
-
Talán a legegyszerűbb megfogalmazás szerint azt jelenti, hogy veszünk, vagy kapunk egy fényképezőgépet valamilyen alkalomra ajándékba és elkezdünk fényképezni. Lefényképezünk mindent, ami az utunkba kerül, mert azt gondoljuk, csak ennyi az egész. Hogy a fotózáshoz csak egy fényképezőgép kell, meg egy kis akarat. A többi jön már magától...
-
De valóban így volna, csak ennyit jelent a fotózás gyakorlata?
Természetesen nem erről van szó! Egyáltalán nem erről, vagyis nem csak erről, hanem sok-sok más feltétele is van annak, hogy minden jól menjen számunkra egy-egy jó fénykép elkészítése során.
-
Annak ellenére, hogy alig több mint másfél évszázados múlttal rendelkező tevékenység a fényképezés, igenis komoly kritériumai vannak a fotózás gyakorlatának, hogy saját magunknak, de másoknak is örömet okozzunk elkészített képeinkkel.
-
Aki már készített több-kevesebb fényképet, az tudja, hogy kétféle fénykép kerülhet ki minden fényképezőgépet használó kezéből: vagy jó, vagy rossz kép. E gondolatmenetet követve rögtön állást is foglalhatunk az eredményt illetően. Vagyis a cél csakis a jó fénykép készítése lehet.
Azt pedig meg kell tanulni. Meg kell tanulni, hogy a fotózás gyakorlata örömet jelentsen elsősorban annak, aki műveli, másodsorban mindazoknak, akik szemlélik az elkészült műveket.
-
De hogyan lehet elsajátítani, jártasságot szerezni a fotózás gyakorlatában?
Itt valójában kétfelé ágazik a lehetőség. Ha valaki hivatásszerűen kívánja művelni a fény által készített képek előállítását, akkor a legjobb megoldás beiratkozni egy fotós szakembert képző intézetbe. Ha valaki csak kedvtelésből akar igényes képeket készíteni, ő fejlesztheti magát önállóan is. De ebben az esetben is aktív elméleti tudást kell összegyűjteni, hogy a fotózás gyakorlata ne jelentsen gondot. Vagyis tehetségéhez mérten jó képeket tudjon majd készíteni.
-
Apropó: a tehetség.
-
Bizony a szakma túlnyomó részét meg lehet tanulni. Erre bárki képes, de a tehetség, az más! Az vagy van, vagy nincs. És ez tág határok között mozog. Van akinek egyáltalán nincs. Ők jobban teszik, ha egyáltalán nem bonyolódnak bele a fotózás gyakorlatába. Vannak olyanok, akiknél csak nyomokban lelhető fel a tehetség.
Ezek az emberek vannak nagyon sokan. Belőlük szorgalommal, sok tanulással, gyakorlattal jó szakember válhat, mert a tehetség az előbb említett módszerekkel fejleszthető. Viszont a legjobb helyzetben azok vannak, akik született tehetségek. Ők csak minimális erőbevetéssel magas szintekre juthatnak el ebben a gyönyörű szakmában.
-
Hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyekből legalább nyomokban lenni kell az emberben, hogy egyáltalán fényképezőgépet vehessen a kezébe egy-egy sikeres fénykép elkészítése érdekében?
-
Elsősorban is valamiféle esztétikai, formai érzékkel kell rendelkezni.
Az is nagy előny, ha jó műszaki érzéke van a fényképező embernek.
A többit, mint a tartalom és forma egységét, a képszerkesztést, a megvilágítást, térelosztást, a komponálást, képkivágást meg lehet tanulni akár iskolában, akár egyénileg is sok-sok gyakorlással, de amikor egy szintre eljutunk, mindenképpen tanulni érdemes a nagy elődöktől, hogy biztosak legyünk a fotózás gyakorlata során.
